Aktuális

A Bilingual Graz közleménye


Az elmúlt két évben igyekeztünk Grácban kéttannyelvű német-magyar osztályt indítani.

A projekt minden közreműködőjének professzionális munkája és a Tartományi Iskolafelügyelőség, valamint Grác város támogatása ellenére –sajnos nem sikerült olyan központi helyen lévő iskolát találnunk, melynek igazgatósága és tanári kara gyermekeinket tárt karokkal fogadta volna. Ehelyett bizalmatlansággal és előítéletekkel találtuk szemben magunkat ott, ahol gyermekeink érdeklődését kellene felébreszteni, és nyitottságra nevelni őket.

Nagyon köszönjük az érdeklődésüket, és sokak támogatását!

 

Dipl. - Päd. Lanzmaier-Ugri Katharina,
pedagógiai projektvezető

Grác, 2012. január 29.

Sajnos, a 2011/12-es tanévben nem indul kéttannyelvű (német-magyar) osztály Grácban. Az iskolafelügyelőség és sok politikus támogatása ellenére nem sikerült megfelelő helyet és tantestületet találnunk projektünknek.

A 2011/12-es tanévben lehetőség van a Geidorf Iskolában (VS Geidorf) a Muchargassen magyar mint első nyelv oktatására a helyszínen. Az oktatási órák száma a gyermekek számától függ.

Azokat a gyermekeket, aki az ősztől iskolakötelesek, de még nem jelentették be, egész évben bármikor be lehet még jelenteni.  


A 2012/13-as tanévben kéttannyelvű osztályt tervezünk egy erre alkalmas gráci elemi iskolában.

 

A anyanyelvi oktatásról Ausztriában és a többnyelvűségről itt olvashatnak bővebben.

Anyanyelvi oktatás Ausztriában

Az 1992/93-as tanév óta az anyanyelvi oktatás az általános képzést adó kötelező iskoláknál a saját tantervvel rendelkező szabályozott iskolai rendhez tartozik egyenként saját tantervvel.

Célcsoport: Állampolgárságtól függetlenülrészvételre jogosult minden olyan diák, akinek az első nyelve nem a német, valamint azok a diákok, akik kétnyelvű családi környezetben nevelkednek, ugyancsak állampolgárságtól függetlenül.

 

Szakkör
(osztályzat nélkül) Unverbindliche Übung
(ohne Benotung)

Fakultáció (osztályzattal)
Freigegenstand (mit Benotung)

Heti óraszám

(Anzahl der
Wochenstunden)

Általános iskola alsó tagozat (Volksschule)

X

-----

2-6

Általános iskola felső tagozat (Hauptschule)

X

X

2-6

Nyolcosztályos gimnázium alsó tagozat (AHS-Unterstufe)

X

X

8-21

4 éven belül

Nyolc osztályos gimnázium felső tagozat (AHS-Oberstufe)

X

X

2-8

4 éven belül

 

Jelentkezni az előző tanév másodikfélévének első hetében az iskola vezetőségén keresztül kell. Ez után még lehet ugyan jelentkezni, de csoportbontásra már nincs lehetőség.

Az oktatás ezekben az általános képzést adó kötelező iskolákban integráltan (csoportban) vagy a délelőtti oktatást kiegészítve délután történik. Osztályt, évfolyamot, iskolát, sőt iskolafajtát átölelő csoportok képzésére is van lehetőség. Gimnáziumi tanulók részvétele az általános iskola felső tagozatos csoportjában megengedett.

Az anyanyelvi oktatást végző tanárok az osztrák oktatásügyi hivatalok alkalmazottjai, a fizetést tőlük kapják. Az alkalmazás feltétele a származási országban vagy Ausztriában szerzett tanári diploma. A 2009/10-es tanévben kb. 380 anyanyelvi oktatást (pl. albán, arab, bolgár, bosnyák/szerb-horvát, csecsen, cseh, francia, kínai, lengyel, magyar, olasz, orosz, örmény, perzsa, portugál, román, spanyol, szlovák, török) végző tanár vagy tanárnő dolgozott Ausztria területén. Az anyanyelvi oktatáshoz engedélyezetttankönyvek ingyen állnak rendelkezésre.

A bizonyítványban, a félévi értesítőben, illetve az iskola látogatási igazolásban az anyanyelvi oktatáson való részvételt, illetve az osztályzatot be kell jegyezni.

Dipl. Päd.in Lanzmaier-Ugri Katharina

A többnyelvűség néhány alapfogalma

A kétnyelvűség (= bilingualizmus) alapjában véve természetes dolog, akkor létezik, ha egy nyelv beszélője egy másikat is nagyjából tud, valamint ezeket a nyelveket alkalomnak megfelelően használja. Egyes tudományos kutatók véleménye szerint szinte minden ember kétnyelvű. Más tudósoknak viszont az egyes nyelvek tudásszintjével kapcsolatban magasabb elvárásaik vannak: a döntő pont az, hogy a gyermek vagy felnőtt az életben nyelvi szempontból megállja-e a helyét.

A családi nyelv a kommunikáció nyelve a családon belül.

Az „anyanyelv“ meghatározást a szakirodalomban már alig használják, mivel a gyermekkorban elsajátított nyelv az apa nyelve is lehet.

Az utóbbi években a németben az „első nyelv“ kifejezést használják, ami az angolból „Language 1“ származik. Ezalatt azt a nyelvet értik, amelyet gyermekként tanulunk meg – ez lehet irodalmi nyelv vagy bármely dialektus is. Az első nyelvtanulási fázisban több mint egy nyelvet lehet első nyelvként elsajátítani. Második nyelvről akkor beszélünk, ha az első nyelv elsajátítása után (kb. a 3. életév betöltéséig) egy második nyelvet is megtanulunk. Ez azt jelenti, hogy az első nyelv alapjainak elsajátítása már megtörtént. A második nyelvet,az idegen nyelvvel ellentétben, a hétköznapokban is használjuk. Felmérések bizonyítják, hogy a másodnyelv elsajátítása a gyermek fejlődését pozitívan befolyásolja.

A többnyelvűség többrétű fogalom. Arról van szó, hogy a nyelvet necsak megértsük és beszéljük, de ezeken a nyelveken olvasni és írni is tudjunk. Tapasztalatból tudjuk, hogy a gyermekek többnyelvű feltételek között a családban különbözőképpen reagálnak. Gyakran azt gondoljuk, hogy a gyermek az egyik, illetve mindkét nyelvet „tökéletesen“ tudja, mivel a hétköznapi szituációban kitűnően ki tudja magát fejezni. Ehhez következő aspektusokat kell figyelembe venni:

Normális esetben a gyermek azt a nyelvet beszéli jobban, amelyen a legtöbb impulzus éri. A migrációban legtöbbször ez az a nyelv, amelyet az óvodában, iskolában beszélnek. Szinte lehetetlen egy gyermeknek több nyelven ugyannyi impulzust adni.

Legtöbbször a kompetencia azon a nyelvterületen magas, amelyben a gyermek biztonságban érzi magát, s amelyhez pozitív érzelmek kötik. Következésképp lehetnek ugyanannak a nyelvnek más területein olyan kifejezések, amelyek még újak, ismeretlenek.

Speciális kifejezéseket, illetve szakkifejezéseket minden további nyelven mindig újonnan kell megtanulnunk.

A szakvilágban ezért különbséget tesznek az „erős/domináns“ és a „gyenge“ nyelv között. A környezet nyelve azóvodában, iskolában stb. való intenzív kapcsolaton keresztül válik erős nyelvvé. Az erősebb nyelvet a gyermek normális esetben gyakrabban és szívesen használja, ezáltal a gyengébb nyelv háttérbe szorul. De az élet során a megváltozott életszituációk miatt ez a helyzet felcserélődhet. Ha a szülők ugyanazt a tartalmat két különböző nyelven adják át gyermeküknek, akkor a gyermek ezt gyakran különböző érzelmi kötődéssel tárolja az agyában. Az is előfordulhat, hogy az elmondottak egy speciális tartalmi vonzat miatt sajátos színezetet kapnak. Például: kihathat a gyermek nyelvi tudására, ha az egyik szülő a másik szülő nyelvét megveti, vagy ha az egyik nyelv presztízse a környezetben nagyon alacsony. Nagyon jól meg lehet figyelni a felsorolt különbségeket testvéreknél, akik összehasonlítható körülmények között nőnek fel, mégis a saját többnyelvűségüket más-más árnyalatokban élik meg.

Ezen kívül a többnyelvű gyermekek gyakran bizonyos nyelvi területeken jobban kötődnek az egyik nyelvhez, pl. a viccmesélés vagy a szitkozódás egyik nyelven könnyebb, mint a másikon.

Dipl. Päd.in Lanzmaier-Ugri Katharina

2010. június 14-én került sor a Bilingual Graz egyesület első szülői értekezletére, melynek témája: A kéttannyelvű (német-magyar) elemi iskolai osztály beindítása a 2011/12-es tanévben Grácban volt. Pedagógiai projektvezetőnk, Dipl. Päd.in Lanzmeier-Ugri Katharina tájékoztatta az érdeklődőket a projekt pillanatnyi állásáról. A beszélgetésen részt vett Ebner Karl, a Geidorf iskolában működő német-horvát kiegészítő nyelvi projekt szülői munkaközösségének elnöke is.

 

A résztvevők betekintést kaptak a tervezett kísérleti osztály magyar anyanyelvi oktatásának koncepciójába. Dipl. Päd.in Lanzmeier-Ugri Katharina elmondta, hogy a projektet egy gráci állami iskolában fogjuk beindítani, melynek helyszínét hamarosan közöljük. Az oktatás alapját az osztrák alapképzést szabályzó törvények és rendeletek alkotják. A magyar nyelvi ismeretekkel rendelkező gyermekek kb. 4 magyarórájának alapját az anyanyelvi oktatás tanterve adja. Ebben az időben a gyerekek számára két tanító/tanítónő áll rendelkezésre, egy német és egy magyar anyanyelvű. A heti tananyagot a két tanár/tanárnő közösen dolgozza fel. A magyar anyanyelvi oktatás és a magyar mint idegennyelv a németajkú gyermekek számára, a gyermekek nyelvi tudásszintjének függvényében, személyre szabott feladatokkal folyik. Ez lehetővé teszi minden gyermek számára, hogy egész héten intenzíven foglalkozzon a magyar nyelvvel. A magyar anyanyelvi oktatás osztályzata bekerül a félévi értesítőbe ill. a bizonyítványba, az idegennyelvi oktatás osztályzata viszont nem.

 

Ebner Karl mint osztrák szülő elmondta, hogy semmilyen családi kötődése nem volt a horvát nyelvhez. Mégis ezt az iskolai osztályt választotta gyermekeinek, hiszen itt biztosítva van az, hogy a gyerekek az osztrák tananyagot megtanulják, és emellett játékos formában sajátítsanak el egy idegen nyelvet. A projekt további előnyei: kislétszámú osztály, két tanerő. A projekt gazdagítja a gyerekek hétköznapjait, és erősíti öntudatukat.

 

Újabb infomációkról szívesen értesítjük az érdeklődőket hírlevélben, melyre itt lehet feliratkozni.

Projektünk sajtóvisszhangjáról többet olvashatnak itt.

Magyar Nemzet, 2010. május 19.
Magyar Nemzet, 2010. május 19.

BILINGUAL GRAZ: Beszámoló az egyesület tevékenységéről (2009 augusztus – 2010 február)

 

2009. október 28-án Molnár András tájékoztatta dr. Németh Krisztinát, a Magyar Köztársaság bécsi nagykövetségének főkonzulát projektünkről, és a gráci kétnyelvű magyar iskola anyagi támogatását kérte.

 

Ugyancsak 2009 októberében Lanzmaier-Ugri Katharina a Graz-geidorfi elemi iskola igazgatónőjével, Scheucher Heidemarieval beszélgetett. Az igazgatónő bemutatta az iskolát és kifejezte, hogy szívesen működne együtt egyesületünkkel. További értékes információkat Lanzmaier-Ugri Katharina egy olyan kolléganőtől kapott, aki az egyik kéttannyelvű (horvát-német) osztályban tanít.

 

2009. november 19-én Lanzmaier-Ugri Katharina Lickl Johannes körzeti tanulmányi felügyelőnél járt, aki a gráci 1-es számú iskolafelügyelőség vezetője. Lanzmaier-Ugri Katharina bemutatta projektünket, Lickl Johannes pedig támogatásáról biztosította. A tanulmányi felügyelőnek nagyon tetszettek terveink. Mivel Magyarország szomszédos ország, nagyon sok értelmét látja a projektnek. Több iskola is szóba került, ahol szívesen vállalnák a kéttannyelvű osztályt.

 

2009. december 14-én Lanzmaier-Ugri Katharina a Stájer Tartomány elemi iskolákért felelős tanulmányi felügyelőjénél, Thomann Helganál járt. Neki is nagyon tetszett a projektünk ötelete és intenzív támogatásáról biztosította Lanzmaier-Ugri Katharinat. A pedagógiai projektvezetőnk hasznos információkat kapott a tanulmányi felügyelő asszonytól.

 

2009 decemberében elnökhelyettesünk, Molnár András dr. Horváth Istvánnal, a Magyar Köztársaság bécsi nagykövetével beszélt, és tájékoztatta őt projektünkről.

 

Egyesületünk, a Bilingual Graz meghívást kapott a Burgenlandi Tartományi Iskolafelügyelőségtől, hogy látogatást tehetünk az alsóőri kéttannyelvű elemi iskolában. Az utazásra 2010. január 18-án került sor, egyesületünket Lanzmaier-Ugri Katharina és Szabó Melinda képviselte, akiket Baliko Ludwig burgenlandi szakfelügyelő kísért. Lanzmaier-Ugri Katharina és Szabó Melinda részt vehetett néhány osztály munkájában, valamint kolléganőkkel is beszélhetett. Értékes oktatási anyagokkal is megismerkedhettek. Nagyon érdekes volt számukra a tény, hogy a legtöbb gyermek iskolakezdéskor nem rendelkezik magyar nyelvismerettel. Megdöbbentően hatotta rájuk az élmény, hogy négy év intenzív magyar nyelvű oktatás milyen sok ill. kevés sikerrel járhat.

 

2010. január 26-án Lanzmaier-Ugri Katharina egy innsbrucki elemi iskolában járt, (http://www.vs-innere-stadt.tsn.at/), ahol Hosp Eva Nora igazgatónővel hosszasan beszélgetett az ottani kéttannyelvű képzésről. Pedagógiai projektvezetőnk véleménye szerint az innsbrucki modell projektünk számára is jó alternatíva lenne, ezért törekednünk kell a szoros együttműködésre. Az igazgatónő ez év januárjában mutatta be az iskolát Dr. Claudia Schmied oktatásügyi miniszterasszonynak, akinek nagyon tetszett az ottani munka.

 

2010. február 26-án Lanzmaier-Ugri Katharina és Molnár András bemutatta projektünket Schnelzer Wolfgang, körzeti tanulmányi felügyelőnek, aki a gráci 2-es számú iskolafelügyelőség vezetője.

Támogatásával sikerült minden hivatalos engedélyt beszereztünk a kéttannyelvű (német-magyar) elemi iskola beindításához 2011/2012-es tanévben Grác város egész területén.

 

2009. augusztus 31-én Sonja Grabner, Grác városi tanácsos asszony (Stadträtin) fogadta a Bilingual Graz Egyesületet. Sonja Grabner hatáskörébe tartozik a városi iskolai ügyekkel foglalkozó főosztály (Stadtschulamt), így fontos partner az általunk tervbe vett kéttannyelvű iskolai osztály megvalósításában. Ezért is örömteli számunkra, hogy Sonja Grabner a Bilingual Graz Egyesületet röviddel alapítása után már fogadta, és biztosított bennünket arról, hogy tőle telhetően támogatja a Bilingual Graz Egyesületet céljainak elérésében.

 

Szülők és gyermekek egy csoportja látogatta meg Sonja Grabnert, aki a kicsiket azonnal rajzlapokkal és színes ceruzákkal látta el. A beszélgetés során részletesen vázoltuk egyesületünk alapításának okát, a kéttannyelvű oktatás megvalósításával kapcsolatos szándékunkat, a Lanzmaier-Ugri Katharina által kidolgozott pedagógiai koncepció legfontosabb pontjait, majd rávilágítottunk és megvitattuk az ehhez szükséges adminisztrációs és politikai lépéseket. Sonja Grabner azonnal nagy érdeklődéssel figyelte elképzeléseinket, hiszen maga is hosszabb időt töltött külföldön, ezért saját tapasztalata alapján tudatában van a többnyelvűség jelentőségének.

 

Végül Sonja Grabner, Grác városi tanácsos asszony mindennemű támogatásáról biztosította a Bilingual Graz Egyesületet, és megígérte, hogy a jövőben bekapcsolódik további tevékenységünkbe: szándékunk ezzel fontos partnerre talált a városházán. 

balról: Mag. Andreas Molnár, Dipl. Päd.in Katharina Lanzmaier-Ugri és Mag.a (FH) Sonja Grabner, gráci városi tanácsos
balról: Mag. Andreas Molnár, Dipl. Päd.in Katharina Lanzmaier-Ugri és Mag.a (FH) Sonja Grabner, gráci városi tanácsos